8

web'ART

Kecskemét, a sárgabarack hazája



Ambrózia, Pirospofás, Borsi Rózsa és Nancy…csak néhány név abból a számtalan kajszifajtából, ami egykor az Alföldön termett. A homok aranyának is nevezett lédús gyümölcs nem csak világhírt, hanem komoly gazdasági fellendülést is hozott Kecskemétnek egészen a rendszerváltásig, amikor szakmai-, környezeti-, és gazdasági okok miatt a termesztés csökkeni kezdett. Noha időről-időre terítékre kerül a téma, a virágzó sárgabarack kultúra városi szintű felélesztésének kérdései továbbra is nyitottan állnak.


Török gyerek terjeszti, magyar gyerek termeszti

A kajszibarack hazai története több nagy fordulópontra is visszaeredeztethető. Mára már bizonyított tény, hogy nem csak a szó származása, hanem a gyümölcs magyarországi meghonosodása is a török hódoltság idejére tehető, ugyanis jellemzően a XVI.-XVII. századi khászi (szultáni) birtokok területén próbálkoztak először a nemes fajták elültetésével. Ezen belül is az Alföld vált a sárgabarack fellegvárává; Cegléd, Nagykőrös, Kiskunhalas és Tolna mellett Kecskemét jelentette az ízletes és lédús gyümölcs igazi otthonát. A források szerint a legrégebbi gyümölcsösök Kecskeméten a Kőrösi-, a Vacsi-, és Budaihegyek részben alakultak ki, majd a törökök távozása után a kajszi igazi aranykorát a futóhomok elleni kitartó küzdelem hozta meg.


Az alföldi homok aranya

A 18. század végén akkora homokáradat indult meg a Duna-Tisza között, hogy képes volt egyik napról a másikra tavakat és erdőket is maga alá temetni. Az embereknek nem volt más választása, fel kellett venni a harcot a természet erőivel és kemény munkával, valamint szőlő és barackfaültetéssel igyekeztek megkötni a szinte mindent uraló futóhomokot. A városok – kormányzati támogatás mellett- hatalmas erdősítési és kertesítési munkálatokba kezdtek és a gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy mind a sárgabarack-, mind pedig a szilvafa kitűnő szélfogó az elhomokosodott területeken. A telepítési láz, megnövekedett gyümölcshozammal járt, ami magával vonta a kereskedelem felélénkülését is. 1853-ban megépítették a Pest-Cegléd-Szolnoki vasút Kecskemét-Szeged szárnyvonalát, ezzel megalapozva az Alföld szívében zajló sárgabarack-termesztés exportját, hiszen az új pályán néhány nap alatt Bécsbe vagy Prágába lehetett szállítani a gyümölcsöket. Említésre méltó a rendkívül éles látású Csókás József kecskeméti kertgazda neve, aki az 1870-es években számos közleményben foglalkozott a sárgabarackfa életével, változataival és szaporításával. Mellette kiemelkedően értékes nemesítő munkát végzett a szintén kecskeméti Hankovszky Zsigmond, az ő nevéhez fűződik egy rózsabarack kinemesítése. A fajták válogatását és a legértékesebbek törzskönyvezését az 1928-ban alakult Országos Pomológiai Bizottság végezte. A korabeli fő fajták: Ambrózia, Ananász, Blanchet, Borsi rózsa, Bréda, Hankovszky-féle rózsa, Hollandi muskotály, Kancellár, Kecskeméti korai, Késői rózsakajszi, Korai nagy barack, Korai piros, Liabaud, Magyar kajszi, Montgamet, Mund, Nagy cukorbarack, Nagyszombati, Nancy, Onossay kajszi, Óriási kései kajszi, Pirospofás és Rakovszky kajszi.


Hamvas illatok és a napfény zamata

A beindult nemzetközi gyümölcskereskedelemnek köszönhetően a kecskeméti sárgabarack híre messzire eljutott. A szegedi paprika, a makói hagyma, a kőrösi meggy, a tokaji bor mellett a kecskeméti barack is igazi védjeggyé vált.


„Kifogyhatatlan bőséggel kínálja Kecskemét mindazt, ami szem-szájnak ingere: a fejedelmi itallá emelt barackpálinkát – üvegjén tovább kísért a város köveinek nyugtalanító bája –, a hamvasan illatozó barackot és a homok és a napsütés ízeivel ékes borokat: Zöldszilvánit, Rizlinget, Kadarkát.”


 A zamatos termés azonban nem csak hírnevet, hanem hatalmas gazdasági fellendülést is hozott a városnak. 1927 és 1934 között átlagban 71.000 kiló sárgabarackot exportált Kecskemét, ami 2.508.000 pengő bevételt hozott a településnek és az összes magyar gyümölcskivitelnek 40,6%-át, a baracknak pedig 63,6%-át jelentette. Ezekben az években mintegy 3500 ember dolgozott a csomagolóüzemekben és naponta 60-80 vagon barack indult útnak Németországba.




A nagyhírű kecskeméti barackpiac

A korabeli nagy kereskedőcsaládok; Benedek, 75 Feldmayer, Grosshaus, Löwy, Rosenfeld, Steinfeld cégei formálták a kecskeméti gyümölcs hazai és külföldi piacát. Hihetetlen mennyiségű készlet állt rendelkezésre és a megnövekedett kínálat feldolgozására a párlatkészítés látszott a legjobb módszernek. A kiváló nyersanyagnak köszönhetően kitűnő kisüsti pálinkák készültek Kecskeméten, a cefrézés technikájában pedig már éltek a másfél évszázados hagyományok. A nagyhírű kecskeméti barackpiac előkellő vendégeket is fogadott; egy alkalommal Tallián Béla földművelési miniszter az éjjeli piacot meglátogatva így fogalmazott: „Az egész világ elismeri, hogy ízre, zamatra nézve a kecskeméti baracknak nincsen párja, csak a konzervgyárak nem szeretik, mert a húsa nem fehér, hanem sárga.” Móricz Zsigmond Az Est lapjain hasonló szellemben írt az itteni piacról, előrevetítve a fajtaváltás lehetőségét. Végül a gyári feldolgozók indították el a sárgabarack fajtaváltás folyamatát, ami után a kecskeméti táj egyre nehezebb helyzetbe került és ezt a politikai és a gazdasági változások is tetéztek. A fajták eltérő ökológiai igényei következtében új termesztő területek alakultak ki, elsősorban a főváros környékén.


Egy elhalványuló tradíció

Ezek a kedvezőtlen változások és a sorozatos szakmai hibák végül oda vezettek, hogy Kecskemét nem volt képes megőrizni vezető piaci pozícióját. A kecskeméti szőlő-és gyümölcstermesztésnek másik sajátossága volt, hogy egybefüggő mintakerteket létesítettek, így a szinte összefüggővé vált kertészeti övezetben a növény-egészségügyi gondok is sokkal könnyebben terjedtek. Előbb a szőlőt, majd a barackot is egyre több különféle betegség, kártevők és termesztési nehézségek sújtották. A hatalmas extenzív felület elviselhetetlen termésingadozása súlyos értékesítési válsághoz vezetett 1969-70-ben, ezért megkezdődött az elhibázott ültetvények kivágása. A drasztikus területcsökkentés mára odáig fajult, hogy Bács-Kiskun megye már nem képes meghatározó szerepet betölteni a termesztésben.


A kecskeméti szőlő-és gyümölcstermesztésnek másik sajátossága volt, hogy egybefüggő mintakerteket létesítettek, így a szinte összefüggővé vált kertészeti övezetben a növény-egészségügyi gondok is sokkal könnyebben terjedtek. Előbb a szőlőt, majd a barackot is egyre több különféle betegség, kártevők és termesztési nehézségek sújtották.


Hagyományokra épülő újratelepítés

A kecskeméti kajszibarack elsősorban gyümölcs, a továbbiakban pedig pálinka, lekvár, illetve dzsem formájában lett népszerű, de a termesztett fajták zöme rostos ivólé és bébiétel gyártására is alkalmas. A környezeti és gazdasági gondok, s általában a hazai gyümölcstermesztés nehéz helyzete ellenére e kiváló gyümölcsünknek vitathatatlan helye van mind a hétköznapi táplálkozásunkban, mind pedig az élelmiszeripari termékeink között és szerencsére időről-időre napvilágot látnak olyan kezdeményezések, amelyek célja, hogy ezt bebizonyítsa. 2015-ben a Kecskeméti Városszépítő Egyesület útjára indított egy - a kajszibarack helyi kultúrtörténetével, feldolgozásával, kereskedelmével és az újratelepítés lehetőségével foglalkozó – előadássorozatot, amelynek fókuszában a kajszihoz kapcsolódó helyi hagyományoknak a felelevenítése és egy olyan újratelepítési program kidolgozása állt, amellyel visszaírhatjuk Kecskemét nevét a sárgabarack kultúra nagy könyvébe.

 

Bajáki Zsanett

Fotók: Kerekes Gyula András

aprosef.hu, magyarno.hu, magyargyogynovenyek.hu


 

A hagyományos kecskeméti barackleves

Hozzávalók:

-        30 dkg sárgabarack

-        3dl baracklé

-        2dl narancslé

-        1dl tejszín

-        pudingpor

-        1dl citromlé

-        fél dl barackpálinka


A 3 dl baracklevet egy levesestálban 2 dl narancslével felöntjük. 1 dl tejszínt csorgatunk rá, majd pedig egy csomag hidegen kikeverhető pudingport szórunk bele, habverővel simára keverjük és lehűtjük. Harminc deka apróra vágott barackkockát, 1 dl citromlével és fél dl pálinkával lelocsoljuk és szintén hűtőbe tesszük. Miután az összetevők kihűltek, tálalás előtt az ízesített barackot belekeverjük a levesbe és csészében vagy koktélos poharakban tálaljuk, citromfűlevelekkel díszítve.

 

Források:

Surányi Dezső: Kecskeméti baracksirató

http://docplayer.hu/5312626-Suranyi-dezso-kecskemeti-baracksirato-a-tradicio-meg-feltamaszthato-eloljaro-szavak.html

http://www.torzsasztal.com/gyumolcsok/kecskemeti-kajszibarack.html




© Minden jog fenntartva!